A „fifty-fifty” képviselő esete a demokráciával

Az egészségügyi törvénytervezet körül kerekedett médiavitában sokat hallhattunk egy bizonyos tiszteletbeli tanácsosról is, akinek pünkösdi királysága szűk két napot tartott.
Nem áll és nem is állhatna szándékomban orvosi szaktudását vagy vezetői képességeit mérlegelni. De, mint kíváncsi médiafogyasztó utánanéztem picit politikai tevékenységének.
A Képviselőház honlapját böngészve a következő érdekességekre bukkanhat rá a kíváncsi olvasó: az illető úriember alig 3 év leforgása alatt majdnem minden parlamenti képviselettel rendelkező politikai alakulatban megfordult. A Iaşi megyei 8-as egyéni választókerületben, szociáldemokrata színekben megválasztott képviselő ez idő alatt független, konzervatív, liberális, majd „haladás” csoporti is volt.
A honatya képviselőházi munkájának számadatait nézve, kiderül, hogy 417 felszólalása volt, 378 politikai nyilatkozata, 57-szer kérdezett vagy interpellált és nem utolsó sorban 141 törvénykezdeményezés fűződik valamilyen formában nevéhez.
Ez nem semmi, mondhatná az érdeklődő olvasó.
Valószínű, hogy a 139 törvénytervezet között sok közügyet szolgáló kezdeményezést is találhatunk. Én két törvénymódosítási indítványát tanulmányoztam át részletesebben (ezeket kizárólag ő látta el kézjegyével), ezekből közlök az alábbiakban egynéhány mondatot, román nyelven, hogy ezek cseppet sem veszítsenek eredetiségükből és zamatosságukból.

Minden egyéb kommentár fölösleges!

A Pl-x nr. 540/2011 iktatószámmal ellátott kezdeményezés a helyi közigazgatási törvény „jobbítását” célozza.

Az indoklásban a képviselő ezt írja:

„Pentru ca primarii şi preşedinţii Consiliilor Judeţene să poată lua hotărâri care privesc comunităţile locale, este necesar ca numărul de consilieri locali şi judeţeni să fie reprezentat în proporţie de 50% din reprezentanţi ai partidelor politice, a alianţelor politice sau alianţelor electorale susţinătoare a primarilor sau preşedinţilor consiliilor judeţene, după caz.
În majoritatea situaţiilor este dificil a lua anumite hotărâri, în condiţiile în care consilierii prezenţi reprezintă interesele mai multor partide politice. Se poate ajunge şi la imposibilitatea primarilor sau a preşedinţilor de Consilii Judeţene de a-şi desfăşura activitatea şi de a implementa proiectele propuse inclusiv cele din campaniile electorale”.

Íme a módosító indítványok:

„Jumătate din numărul consilierilor locali sunt din cei înscrişi pe lista partidului politic, a alianţei politice sau alianţei electorale susţinătoare a primarului”
„Jumătate din numărul consilierilor judeţeni sunt din cei înscrişi pe lista partidului politic, a alianţei politice sau alianţei electorale susţinătoare a preşedintelui consiliului judeţean.”

A Pl-x nr. 539/2011 iktatószámmal ellátott kezdeményezés a helyi választottak jogállásáról szóló törvényt módosítaná.
Itt elemében érzi magát a tisztelt honatya.

Az indoklásban ez áll:

„În cazul consilierilor locali şi consilierilor judeţeni pierderea calităţii de membru al partidului politic sau al organizaţiei minorităţilor naţionale pe a cărei listă a fost ales consilierul local sau judeţean, nu va duce la încetarea de drept a calităţii de consilier local sau de consilier judeţean a acestuia. La fel şi pentru primari sau preşedinţii consiliilor judeţene. Aceştia trebuie să-şi continue proiectele chiar dacă nu mai fac parte din partidele politice pe a căror liste au candidat”

És következik a módosító cikkely:

„Pierderea calităţii de membru al partidului politic sau al organizaţiei minorităţilor naţionale pe a cărei listă a fost ales consilierul local sau judeţean, nu va duce la încetarea de drept a calităţii de consilier local sau de consilier judeţean a acestuia”.

Több negatív véleményezést követően a két szóban forgó tervezet hallgatólagosan átment a Képviselőházon.
A döntő ház viszont a Szenátus.

„Boldogság, gyere haza...”

Óév utolsó- illetve a beköszönő újév első napjaiban, heteiben a romániai (és nemcsak) írott és elektronikus sajtó tele van különböző rangsorolásokkal, toplistákkal, az év „leg-leg” mit tudom én micsodájával vagy kicsodájával stb. Ezeket többé-kevésbé megalapozott felmérések, kutatások, közönségi, olvasói szavazatok-, vagy pusztán a szerkesztők szubjektív véleménye alapján készítik el. Persze, nem feltétlenül a szociológiai kutatások módszertanának kell ezeknek eleget tenniük, inkább amolyan szórakoztató jellegűek, kellemes időtöltést biztosítva az ünnepek alatt tévé, rádió, vagy újság mellett kikapcsolódni vágyóknak. No meg, ilyenkor, uborkaszezonban ezek nagyon is találóak. A baj nem is az ilyenfajta toplistákkal van, hanem inkább a szerzőik által ezekhez hozzáfűzött kommentárokkal, cikkekkel, magyarázó szövegekkel.
A tegnap akadtam rá egy ilyen cikkre egy ismert román hírportálon.
Az írás címe: A boldogság globális barométere: Románia a világ legboldogtalanabb országa. Fidzsi lakosai a legboldogabbak.
A pár soros cikkben a szerző felsorolja a kutatásban résztvevő 58 ország „TOP 5 boldog országait”, mellérendelve a megkérdezettek közül magukat „boldognak” minősítő válaszadók százalékát (Fidzsi 89%, Nigéria 89%, Ghána 82%, Hollandia 81%, Svájc 81%) majd levonja a nagy következtetést: Az utolsó helyezett Románia (28%) a földkerekség legboldogtalanabb helyeként van elkönyvelve.
Mivel az Országos Audiovizuális Tanács kötelezi, a szerző ismerteti részben, és persze tévesen a kutatás módszertanát is. A jó hír az, hogy csatolja a kutatási jelentést, így bárki kénye-kedve szerint böngészheti és levonhatja egy ilyen jellegű felmérésnek a konzekvenciáit.
Nem lett volna számomra meglepetés, ha például a szerző a lekérdezés romániai időszakát kifogásolta volna (Karácsony előtti nagyböjt kellős közepe), hiszen valószínűsíthető, hogy például a disznóvágás és mondjuk Vízkereszt között sokkal nagyobb lett volna a magukat pillanatnyilag „boldognak” nevezők aránya.
Nem egyszer olvastam és olvasom egyes szerzők, netán politikai elemzőként elkönyvelt médiaszereplők ilyenfajta felületes, sok esetben téves elemzéseit, elhamarkodott konklúzióit.
De 2012 választási év Romániában, úgyhogy lesz bőven alkalmunk nyomon követni a hazai politikai barométerek, közvélemény-kutatások médiában való megjelenítését, elemzését.