Tízenkilenc éve történt

"November 15-én, vasárnap, a helyhatósági (tanácsi) választások napján Brassóban (Brasov) több ezren tüntettek a Ceauşescu rezsim ellen. A tömeg megrohamozta a helyi pártszékházat és a megyei tanácsházát, melyeket aztán feldúlt, az ott található pártfunkcionáriusokat pedig megverte. A tüntetők a város főterén összetaposták, majd széttépték a gyűlölt államfő portréit, az épületekre rendszerellenes jelszavakat festettek és betörték a város sétáló utcáján az üzletek kirakatait. Az események előzményéhez tartozik, hogy a Steagul Roşu Vörös Zászló nevű brassói traktorgyár munkásai -- november 14-én, szombaton -- összetörték a vállalat több szerelő csarnokában a gépeket, tiltakozásul, mert az üzem vezetősége -- a terv teljesítésének indokával -- éjszakai műszakra tartotta vissza őket. Tudni kell még, hogy a gyár dolgozói az elmúlt három hónapban nem kapták meg fizetésüket, illetve egyes részlegeken csak a bérek egy töredékét osztották ki. A nyár elején pedig közölték a munkásokkal, hogy racionalizálás miatt, 30-40 százalékukat a közeljövőben elfogják bocsátani. 15-én reggel hét órakor mintegy 300 munkást buszon szállítottak a szavazóhelyre, egy közeli iskolába, ahol azok -- felújítva előzőnapi tiltakozásukat -- feldöntötték a szavazó cédulák számára felállított urnát és kövekkel beverték az iskola ablakait. Amikor egy tanárnő arra kérte őket, hogy ezt ne folytassák, mert következő nap a gyerekek megfagynak az amúgy is fűtetlen épületben, a 300 ember megindult a belváros felé. A tüntetők egy múlt századi román hazafias dalt, a Deşteaptă-te române-t énekelték, s mire beértek a városközpontba, számuk mintegy 3-4,000 főre duzzadt. Jelentések szerint a pártház biztonsági emberei már az első percekben értesítették Bukarestet, de tévesen mintegy 30,000 emberről számoltak be, s így a belügyminisztérium a hadsereget próbálta mozgósítani a tüntetés letörésére. Annál is inkább, mert a rendőrök nagy része a város különböző pontjain, illetve vidéken volt szétszórva, a választások zavartalan lebonyolítására ügyelve. De miután Bukarest értesült, hogy csak mintegy 3-4,000 ember vesz részt a tüntetésben, utasította a megyei rendőrséget, hogy a meglévő erőkkel avatkozzék be.
A helyszínre mintegy két órás késéssel megérkező pár száz rendőrtől a parancsokság előzőleg elvette a lőfegyvereket, nehogy azok a tüntetők kezébe kerüljenek. A tüntetés felszámolása vízágyukkal és könnyfakasztó gránátokkal történt, és a mellékutcákban szorított tömeget, alig félóra alatt sikerült feloszlatni. A biztonsági erők a várost azonnal hermetikusan lezárták. A hétfőn munkába induló vidéki ingázókat visszafordították, illetve ha erre már nem volt mód, akkor megfenyegették őket, nehogy információkat szolgáltassanak az eseményekről, illetve a látottakról. A letartoztatások reggel kezdődtek el. Ezzel kapcsolatban Brassószerte két szélsőséges számot emlegetnek. Egyes vélemények szerint a letartóztatottak száma 90, más vélemények szerint e szám elérheti a 2,000-et. Megbízható bukaresti források szerint valószínűleg 400-an lehetnek, akiket hétfőn és a rákövetkező négy napon letartoztattak és Bukarestbe szállítottak, ahol azonnal brutálisan összeverték őket. Ugyanezen források és a családoktól nyert információk azt állítják, hogy a vádpontokban -- egyelőre – nem szerepelnek politikai természetű kitételek. A legtöbbjüket "vandalizmussal" és "huliganizmussal" vádolják. További jellemző adalék, hogy a tüntetésben többnyire románok vettek részt. Sok volt azonban a német nemzetiséghez tartozó is. Magyarok elenyészően kevesen voltak. Ugyanakkor a letartóztatottak között, számarányukat messze felülmúlva találni brassói németeket. A városban egyébként azonnal megkezdődtek a helyreállítási munkálatok. Már a következő napon eltüntették a főtér házaira festett jelszavakat. A pártház homlokzatát két méteres magasságban újrameszelték. A kirakatok üvegtábláit is mindenütt pótolták. Az épületek -- a pártház és a tanácsház -- belsejében azonban még folynak a munkálatok. Brassóban jelenleg nyugalom uralkodik. November 15-e óta nem volt áramszünet. Sőt az utcákat éjszaka is világítják, természetesen biztonsági megfontolásból. Az üzletekben több dologhoz lehet hozzájutni, mint a tüntetést megelőzően. Brassóban egyébként megerősített securitatés alakulatok érkeztek, s a környék katonai egységeinél azóta is riadó van érvényben. A centrum egyes pontjain -- így a Postavului utcában -- még ma (azaz november 21-én) is vízágyú áll."

A Hungarian Human Rights Foundation dokumentumtárából: A brassói zavargások és következményei - 1987. november 21.